Az Én és a macskáim címu rövidebb írásokat tartalmazó kötet Hrabal életének és írói pályájának két fontos korszakába enged bepillantást. Súlyos autóbaleset után, 1983 oszén született a Kisautó, a lábadozás nehéz, mégis reményteli korszakában, és egy Hrabal számára kedves helyet idéz meg. Azt a "másik" univerzumot, amelyre a füstös és zajos prágai kocsmákon túl képes volt az otthonaként tekinteni: Kerskót, az erdot, a macskákat és legfoképpen a csak nem sokkal késobb elveszített feleségének, EliSkának (Pipsinek) az akkor még jelen lévo, humorral, (ön)iróniával és végtelen gyengédséggel, szeretettel ábrázolt alakját. A kötet másik felét alkotó hat írás Hrabal rendszerváltástól a kilencvenes évek közepéig terjedo utolsó, egyre komorabb és végül tragikus hallgatásba, csendbe forduló írói korszakának termésébol válogat. Ezt a két, alapvetoen nagyon különbözo idoszakot a fenségesen közönyös természet és a bámulatos, a kiállhatatlanul szeszélyes és gyulöletesen szeretni való macskák csapata kapcsolja össze.